Mészáros
László Képzőművészeti Egyesület

Mészáros László (1905–1938)

szobrászművész

 

Nagyszülei mindkét ágon parasztok voltak, de édesapja már vasöntő munkás volt. Gyerekkorát Csepelen, majd Kispesten élte le, nagy szegénység közepette. A sokgyermekes (heten voltak testvérek) családban, az édesapa gyakori munkanélkülisége miatt, a nélkülözések napirenden voltak.

 

A lányok a háztartás vezetésében segítettek a munkát vállaló édesanyjuknak, László pedig lovaskocsival tejet hordott szét a városban.

 

A művészetek iránti vonzódása már kora gyerekkorában megmutatkozott, rajzolt és sárból figurákat mintázott, a hasonló korú gyerekenek, de a felnőtteknek is legnagyobb ámulatára. A polgári elvégzése után a kereskedelmi iskolába iratkozik be, de abbahagyja, tanára javaslatára ötvös tanulónak megy. 1924-ben szabadul fel ötvösként.

 

Szeptembertől az iparművészeti iskola hallgatója. Jellemző anyagi helyzetére, hogy reggel tejet hord ki lovas kocsival, majd iskolába megy, este pedig ötvösként dolgozik. Osztálytársai voltak Amerigó Tot, Grantner Jenő, Huszár Imre, Ispánky József, Szomor László és Vilt Tibor, akivel szoros barátságba is került. Hatalmas tudásvágy, szorgalom és akarat jellemezte tevékenységét. Elkezdődik – Vilt Tiborral összefogva – közös alkotó munkájuk (pl. vízköpő oroszlán) és a kapott pénzből műtermet építenek. Mészáros László rövidesen abbahagyja az iparművészeti iskolát (1927), és megszállottként dolgozik a műteremben. Megmintázza testvéreit, a szomszéd pékség legényeit. Művei: Fiatal munkás, Tékozló fiú, Mongol tavasz, Ülő munkás, Önarckép, Korsós nő, és megrendelésekre gazdag mecénásoknak portrékat (pl. Kisleányfej) mintáz. Egyre ismertebbé és sikeresebbé válik, méltatják tehetségét, mesterségbeli tudását, őstehetségét (Lyka Károly), mindez 24 éves korában. Barátságot köt Derkovits Gyulával és Medgyessy Ferenccel.

 

1930-ban Ferenc József-díjat nyer (3000 Pengő) Szőnyi Istvánnal közösen. Megnősül, feleségül veszi Kovács Vilmát. Sikeres külföldi kiállítások (Graz, Berlin), önbizalma, alkotókedve nő. Művei: Séta a természetben, Beethoven, Mikes Lajos síremléke, Nagy Endre majd báró Hatvany Ferenc portréja.

Fiatalon a nemzetközi szobrászat élvonalába küzdötte fel magát.

1932-ben hároméves ösztöndíjat kap Rómába, a Magyar Intézetbe. Családja itthon marad és a Ferenc József-díjból élnek. Nagy szorgalommal kezdi tanulmányozni az olasz múzeumokat, könyvtárakat és szoborgyűjteményeket. Közben dolgozik is – Férfiportré és (életnagyságú) Nőiportré, Ybl Ervin-portré, Klimkó-portré, Gondolkodó öregasszony – de készít egy kétméteres Mária-szobrot is. 1933-ban felesége is Rómába utazik, munka lendülete megújul – Bronzatléta, Szent István szobor, Primavera Itália, Márta kislányának mintázása – és nagyon sok vázlatot készít, 1934-ben térnek haza.

 

Itthon szegénység várja, elmaradnak a megrendelések, mint baloldalit figyelik. Még 1933-ban megalkotja a munkásplakettet, a munkás–paraszt-plakettet, osztályharcos egységfront–plakettet. 1935-ben Madzsar József portréját és az Ismeretlen ló szobrát mintázza meg. Fokozatosan eladják ingóságaikat.

 

1935 áprilisában Bécsbe utaznak, hogy tovább utazzanak a Szovjetunióba, de csak novemberben kapják meg a moszkvai tartózkodási engedélyt (Derkovics bátyja segít nekik). Nagy ambícióval kezd dolgozni, elkészül az Orlov brigádvezető szobra és különböző portrék készítésébe fog. Beleveti magát a munkába, „a tehetség kötelez” – mondja. 1936-ban Kirgíziába utazik, „ahol sok szép szobrot fogok mintázni és faragni”. Mi késztette arra, hogy Kirgíziába utazzon? Egyrészt a magyar őshaza megismerése, az „ősmagyarok” helyes ábrázolása. Ez a romantikus vágy a kortárs képzőművészek (Beck Ö. Fülöp, Medgyessy Ferenc, Pátzay Pál) nagy álma. Másrészt Frunzéban egy Képzőművészeti Akadémia létrehozása, amelyben a szobrásztanszéket (az elsőt Ázsiában) Mészáros vezette volna. Két évig akartak maradni. Megérkezésük után házat épít, kövek, márvány után kutat, Frunzéba hívja Moszkvából Arapov szobrászt, közben portrékat készít, vasúti pályaudvar tervezésében vesz részt, parkot tervez és megkezdődik a Kirgiz Kormánypalota tervezése is. Felismeri, hogy a kirgiz dungán-minták nagyon hasonlítanak a magyar kalotaszegi formákhoz. Tanítványokkal kezd el foglalkozni. Felesége levele szerint „Laci tele van energiával”.

 

1938 március 19-én márvány után kutatva, a kínai határ közelében letartoztatják, házkutatás során szobrait összetörik, (2 db-ot ment meg Arapov), még abban az évben kivégezteti a sztálini önkény.

Mészáros László Képzőművész Egyesület | design: Hurton Tamás | telefonszám: 06 30 582 9130

 mindenjog fentartva Mészáros László Képzőművész Egyesület és Hurton Tamás